Tomori Pál Főiskola

2018. IX. 12.

Dr. Bató András
(r. alezredes, XXII. kerületi kapitányságvezető, vendégoktató, Tomori Pál Főiskola)

A bűnügyi helyzet napjainkban és lehetséges változásai

Dr. Bató András közel 25 éve teljesít szolgálatot a Rendőrség hivatásos állományában. 19 évesen lett közterületi egyenruhás rendőr, később bűnügyi területen dolgozott végrehajtóként, majd vezetőként. A rendőrségi hierarchiát bejárva hetedik éve kapitányságvezetőként dolgozik a BRFK XXII. kerületi Rendőrkapitányságon. Rendvédelmi főiskolai diplomája mellett jogász végzettséget is szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetemen bűnügyi szakjogász képzésen hallgató. Kutatási területe a kriminalisztika történelme, annak hatásai a jelenre és a jövőre, valamint a rendvédelmi szervezetirányítási technikák. 2014-től a Tomori Pál Főiskola vendégoktatója.

Előadásában azt vizsgálja, hogy a büntető jogszabályok változásai milyen hatással voltak az elkövetett bűncselekmények volumenére, valamint kitekintést nyújt az elkövetett bűncselekmények adatait illetően. Vizsgálja továbbá az objektív és szubjektív biztonság kérdéseit is.

2018. IX. 19.

PaedDr. Cseh Gizella
(tanár, újságíró, idegenvezető)

Indiai-magyar rapszódia. Amrita Sher-Gil emlékezete

PaedDr. Cseh Gizella magyar nyelv–magyar mint idegen nyelv és kultúra–szlovák nyelv szakos bölcsész és tanár, kulturális újságíró, idegenvezető. Vannak nők, akiknek az élettörténete első pillantásra filmvászonra kívánkozik. Ilyen nő volt Alma Mahler, Greta Garbo, Marlene Dietrich, és ilyen a félig magyar, félig indiai származású festőművésznő (az indiai Frida Kahloként emlegetett) Amrita Sher-Gil "életregénye" is.

Ezen a közös "emlékezet-felidézésen" megismerkedhetünk a 20. század első felének izgalmas, az európai és az indiai mentalitást/hagyományokat sajátosan ötvöző személyiségének életével, világával. Avagy ahogy saját életmottójában minderről ő maga írt/vallott volt: "Indiában tudok festeni. Máshol nem vagyok természetes, nincs kellő önbizalmam. Európa Picasso-é, Matisse-é, Braque-é és másoké. India csak az enyém."

2018. IX. 26.

Szikra Renáta
(művészettörténész, az Artmagazin szerkesztője)

Kastélyparkok Magyarországon

Szikra Renáta (1969) az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett művészettörténet–angol szakon. Jelenleg az Artmagazin szerkesztője és szerzője. 2005-2007 között a Képzőművészeti Lektorátus Kállai Ernő művészettörténészi és műkritikusi ösztöndíjában, 2008-ban az NKA kutatói ösztöndíjában részesült. Kutatása a kortárs kertművészeti irányzatok feldolgozására és azok hazai megismertetésére irányult. Másik kedvenc témája viszont a kerttörténet, így az előző félévi Kastélylátogatások folytatásában az épületek tágabb környezetét vizsgálva, a leghíresebb magyarországi barokk és tájképi kertekbe kalauzolja a hallgatókat.

2018. X. 3.

Dr. Herbály Katalin
(mérnök-közgazdász, főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola)

A vidéki Magyarország rejtett értékei

Dr. Herbály Katalin mérnök-közgazdász, a Neumann János Egyetem főiskolai tanára, a Tomori Pál Főiskola óraadó tanára. Főállásban mindig a felsőoktatásban dolgozott, de vidéki városokban. Kutatási területe elsősorban a vidéki gazdaság- és közösségfejlesztés. A Magyar-Amerikai Vállalkozási Alapítvány (HAESF) finanszírozásában egy évet töltött kutatói ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban. Előadásában rávilágít a vidék jellemzőire, problémáira, majd felvázolja a lehetséges kitörési pontokat, melyek közül kiemelkedően fontos a turizmus. Bemutat néhány kevéssé ismert vidéki térséget, terméket, értéket, melyek ismerete hozzájárul a magyar turisztikai kínálat bővítéséhez.

2018. X. 10.

Strack Mária (Bosnyák – Magyar Társaság elnöke) – Szirmay Tamás (okl. építészmérnök, Bosnyák – Magyar Társaság alelnöke)

Az első villamostól a városnéző autóbuszokig – A bosnyák-magyar kapcsolatok fejlődéstörténete

Szirmay Tamás, a Bosnyák – Magyar Társaság alelnöke és Strack Mária, a Társaság elnöke Adil Osmanovic, Bosznia-Hercegovina miniszterelnök-helyettese és a Magyar Ökölvívó Szakszövetség főtitkára társaságában a szarajevói bosnyák-magyar bokszgálák egyikén

Az előadókról: Strack Mária pénzügyi, jogi tanácsadó, az első Magyar Lobbi Klub Egyesület alapítóelnöke, számos új projekt kezdeményezője, a Városfejlesztő Társaságok Országos Szövetségének (VÁTOSZ) elindítója, a magyar és a bosnyák gazdasági kamarák tanácsadója, a Bosnyák miniszterelnök-helyettes, kormánytagok és önkormányzatok szakértő-tanácsadója, a Bosnyák – Magyar Társaság alapítóelnöke, a Kállay Béni Tudásközpont (Sarajevo – Budapest) és konferenciasorozat elindítója.

Szirmay Tamás építészmérnök, tervező kutató mérnöki munkáját, majd kandidátusi aspirantúráját követően számos új kezdeményezésben vett részt a rendszerváltás óta eltelt években. Az Antall-kormány kincstári vagyon kezelésének megalapítója, első szakmai irányítója, ezt követően a hazai – különösen a fővárosi – gépkocsiparkolási rendszer megalapítója, a fővárosi parkolás irányítója 17 éven át. Jelenleg a Bosnyák – Magyar Társaság alelnöke, KDNP külügyi szakbizottságának ügyvezetője.

Az előadásról: Egyre divatosabb Horvátországban nyaralni, ugyanakkor a hazai közönség viszonylag keveset tud a Nyugat-Balkánról – még valamennyit a nyaralási élmények kapcsán Horvátországról, netán Szerbiáról is – ugyanakkor a Nyugat-Balkán többi országáról szinte semmit, jóllehet Európa jövőjét tekintve a V4 országok mellett, a velük együttműködő Nyugat-Balkán meghatározó kulcsszereppel bír. A Bosnyák – Magyar Társaság alapítóelnöke és alelnöke röviden bemutatják az egykor szomszédos ország vonzó turisztikai célpontjai mellett a sport, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése terén elért eredményeket és jövőbeni terveket. A Társaság (civil társaság) folyamatosan több éve munkálkodik a két ország közötti sport, kulturális, gazdasági és tudományos együttműködés fejlesztésén, elsősorban illusztris tagságának köszönhetően, akik a hazai kulturális, sport és gazdasági élet közismert személyiségei, valamint a Bosnyák kormány, önkormányzatok, továbbá a sport és kulturális élet illusztris szereplői. Erről az országban és fővárosában végzett hétéves tevékenységről és munkáról kapnak ízelítőt az előadás hallgatói.

2018. X. 17.

Dr. Kruppa Éva
(főiskolai tanár; Tomori Pál Főiskola)

Fordulóponton az Európai Unió?

Dr. Kruppa Éva Ph.D. főiskolai tanár, a magyar felsőoktatás több intézményében tanított 1975 óta. A BGE Külkereskedelmi Karán nemzetközi gazdasági tárgyakat, köztük az EU-hoz kapcsolódó kurzusokat tart angol nyelven is. 2001-2014 között több mint tíz alkalommal oktatta Finnországban Kelet-Közép-Európa integrációját. Vezető oktatóként az Integrálódó Európa I. és II. kötetek több fejezetét írta meg. A Tomori Pál Főiskolával 2006 óta van szakmai kapcsolata, az elmúlt tanévben az intézmény magyar és angol nyelvű képzésében is részt vett. Főbb kutatási területe az EU kohéziós politikája, a határ menti együttműködés, a WTO és a nemzetközi regionális megállapodások. A Tomori Szeniortagozaton „Fordulóponton az Európai Unió?” címmel tart előadást. Ennek keretében azt vizsgálja, hogy az EU fejlődhet-e vagy az együttműködés eddigi eredményei is elvesznek. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a tagországokat súlyosan érintő problémák állami vagy az EU keretei között oldhatók-e meg eredményesebben. Megvizsgálja, hogy az EU intézményeiben milyen változások várhatók 2019-ben, és ezek milyen hatással lesznek az EU fejlődésére (2021-2027) megvizsgálva azt is, hogy Magyarország számára az Unió melyik fejlődési iránya és formája lenne megfelelő.

2018. XI. 7.

Dr. Uzzoli Annamária
(tudományos főmunkatárs; MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)

Egészség-egyenlőtlenségek Magyarországon

Dr. Uzzoli Annamária földrajztanárként végzett az ELTE Természettudományi Karán 1999-ben, majd szintén ott is szerzett PhD-fokozatot 2004-ben. Jelenleg az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetében tudományos főmunkatárs. Kutatási területe az egészségi állapotban és az egészségügyi ellátórendszer működésében tapasztalható területi különbségek értelmezése. Előadásában egy most folyó kutatás legfontosabb eredményeit mutatja be, amelynek célja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hazai jellemzőinek és akadályainak feltárása. A vizsgálatok során – csapatmunka keretében – az akut miokardiális infarktus ellátási jellemzőit tanulmányozzák statisztikai elemzések és interjúkészítések segítségével.

2018. XI. 14.

Dr. Lakatos Andor
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola; levéltárvezető, Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár)

Családtörténet-kutatás a 21. század elején – Célok, források, eredmények

Dr. Lakatos Andor történész, levéltáros, muzeológus 1995 óta a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője, 2010-től a Tomori Pál Főiskola Bölcsészettudományi Tanszékének oktatója. Levéltáros munkája révén, több mint huszonöt éve találkozik rendszeresen a családkutatókkal, szakmai tevékenységében hangsúlyos az egyházi levéltárak anyakönyvi és helytörténeti forrásainak feltárása és bemutatása. 2010 végén, a hazai levéltárak körében elsőként indult internetes tartalomszolgáltatás Kalocsán a dokumentumok digitális képfelvételeivel, majd 2013-ban anyakönyvi adatbázis Kalocsa és szállásai anyakönyvi bejegyzéseinek teljes szövegű átírásával. A családkutatás iránti érdeklődés időközben egyre erősödött, s a 21. század egyik népszerű „történeti trendjévé” vált. Miért kutatnak családfát az emberek? Hogyan dolgoznak és milyen eredményeket remélhetnek? Milyen hatásai lehetnek ennek a munkának? Ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az előadás keretében.

2018. XI. 21.

Dr. Kiss Etele
(művészettörténész, muzeológus; Magyar Nemzeti Múzeum)

A Szent Korona és Európa egysége. A középkori uralmi szimbolika és ennek mai jelentősége

Dr Kiss Etele művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa. Számos nemzetközi kiállítás szervezésében vett részt, kutatási területe a középkori nyugati és bizánci művészet, ötvösség, ezek összefüggései, az uralkodói jelvények, ornamentika. Emellett foglalkozik a középkori európai kultúrák keleti kapcsolataival is. A Károli Gáspár Református Egyetem Szabadbölcsészet szakának előadója, antik és középkori művészetet és kultúrát oktat.

A Szent Koronáról szóló előadásában a keletkezés kontextusait vizsgálja, bemutatva azt, hogy milyen gondolati rendszerek kifejezése legféltettebb emlékünk. A Szent Korona egyedülálló programjának a középpontjában a római birodalomnak, illetve középkori utódainak a hatalom isteni eredetéről és rendjéről szóló tanítása áll, amit kiegészít a magyar királyságnak erre a tanításra adott válasza.

2018. XI. 28.

Garbóci László
(helytörténész, a XXII. kerületi Mihalik Sándor Helytörténeti Kör vezetője)

Budafok az 1950-es években: A várostól a főváros XXII. kerületéig vezető út

Garbóci László vagyok és még Budafokon születtem az utolsó pillanatban (1949-ben). Jelenleg nyugdíjas éveimet töltöm, de egyre intenzívebben foglalkozom szűkebb pátriám Budafok és Dél-Buda múltjával, amelyet idestova már több mint 35 éve kutatok. Előadásom témája Budafok megyei jogú város megszűnése és a Főváros XXII. kerületébe beintegrálódása. Mit jelentett és hozott-e pozitív változást a fővároshoz csatolás az 1950-es években? Ötéves terv, békekölcsönök hatása, ígéretözön, melyek ellenére Budafok Budatéténnyel, Nagytéténnyel egyetemben nem csak szám szerint lett az utolsó kerülete a Fővárosnak. Miért is? (Barlanglakások felszámolása, új szakorvosi rendelő létesítése az egészségügyi helyzet javítására, képzőművészeti alkotások létesítése a XXII. kerületben stb.) Kereskedelmi ellátottság romlása (élelmiszerüzletek szám szerinti csökkenése, vendéglátó egységek megszüntetése, korábbi helyi szokások, ünnepélyek elsorvasztása). Ezek a lakosság érzelmi állapotát, életszínvonalát mind negatívan befolyásolták, amit széles körű propagandával próbáltak ellensúlyozni. A helyi őslakosok leszármazottai joggal érezhették azt, hogy Budafok nem nyert, hanem vesztett a fővároshoz csatolással. Már az ötvenes években felmerült, hogy jobb lenne újra önállósodni, ám ez az évek múlásával egyre reménytelenebbé vált.

2018. XII. 5.

Fejes László
(nyelvész; MTA Nyelvtudományi Intézet)

Miért gondoljuk, hogy finnugor? – A magyar nyelv eredetéről

Fejes László 1973-ban született Budapesten. A Miskolci Egyetemen magyar nyelv és irodalom, az ELTE-n cseh és finnugor szakos diplomát szerzett. PhD-fokozatát az ELTE BTK uráli nyelvészeti doktori iskolájában szerezte, disszertációját az uráli nyelvek szóösszetételeiről írta. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében több kisebb finnugor nyelv számítógépes morfológiai elemzőjének fejlesztésében vett részt. Az intézetből való eltávolítása után a Nyelv és Tudomány (nyest.hu) ismeretterjesztő hírportál felelős szerkesztőjeként, majd eladó-pénztárosként dolgozott. Jelenleg az MTA Nyelvtudományi Intézetében folyó „A magánhangzó-harmónia mintázatainak kísérleti és elméleti vizsgálata” (NKFI 119863) projekt keretében az uráli nyelvek magánhangzó-harmóniáit vizsgálja. Az előadás azt mutatja be, hogy a nyelvtörténészek miért tartják a magyart uráli (finnugor, ugor) nyelvnek, milyen módszereket és elveket használnak a nyelvek nyelvcsaládba sorolásakor, illetve egyáltalán mit értenek azon, hogy egy nyelv egy másiknak rokona, vagy egy adott nyelvcsaládba tartozik.

2018. XII. 12.

Dr. Kissné dr. Budai Rita
(főiskolai tanár, rektor; Tomori Pál Főiskola)

Karácsony a festészetben

Dr. Kissné dr. Budai Rita művészettörténész tanulmányait az ELTE-n végezte művészettörténet–francia szakon, és az 1990-es évek elején egy évet tanult Párizsban ösztöndíj segítségével. Az európai művészetnek minden stíluskorszakát tanítja, de kedvenc időszaka a 19. század vége, amikor a képzőművészetben nagyon sokféle stílus élt egy időben. Bár az oktatást érzi magához legközelebb, szakmai tevékenységei közé tartozik a kutatás is, valamint a kortárs művészek és művészcsoportok kiállításain tartott megnyitóbeszédek. Előadásában a mindenki által jól ismert karácsonyi történet képzőművészeti megjelenítéseit mutatja be, hangsúlyt helyezve a különböző szimbolikus elemek jelentésére és azok forrására. Művészettörténeti, ikonográfiai, bibliatörténeti és teológiai szempontok mentén elemzi a különböző korszakokból származó, különböző stílusban és technikával készült Krisztus születése-ábrázolásokat.