Tomori Pál Főiskola

A filozófia alapjai

Célok: Bevezetni a hallgatókat a fogalmi kultúra világába, megértetni a filozófia néhány markáns, leginkább izgalmas alapkérdését, elősegíteni az elvontabb gondolkodásmód kialakítását, a lényeges és a lényegtelen ismeretek világos megkülönböztetése, a kurzus résztvevői legyenek készek s képesek az egyetemes összefüggések felismerésére és értékelésére. Kiemelt célkitűzés az élettelen, az élő természet és a társadalom mint alapvető létszférák viszonyának - eddig kevésbé tárgyalt és ismert - filozófiai szemszögből való vizsgálata, a vonatkozó általános törvényszerűségek megértetése, valamint az egyetemes érvényű tanulságok levonása. E tantárgy elsajátítása nem elsősorban azt jelenti, hogy minél több filozófiai (és filozófiatörténeti) ismeretet, anyagrészt tanítsunk meg, hanem hogy kialakítsunk a hallgatókban filozófiai fogékonyságot, legalább is keltsük fel bennük a filozófia néhány meghatározott problémája iránt az érdeklődést.

4

koll

Filozófiatörténet

Célok: A filozófiatörténet tantárgy oktatása során célunk a hallgatók megismertetése a nagy történelmi korszakok társadalomtudományi és eszmetörténeti irányzataival, valamint a tantárgy szisztematikus tárgyalása során a főbb filozófiai fogalmak, kategóriák, terminusok kultúrtörténeti, kultúrkritikai összefüggéseivel. Az órák során a diákok megismerkednek azokkal az értékekkel, amelyek szilárd talaját képezik nemcsak a világnézeti és kulturális magatartásuknak, hanem a többi tudomány elméleti rendszerező igénnyel történő elsajátításának is.

4

koll

Az esztétika tudomány alapjai

Célok: A félév során a hallgató megismerkedik az esztétika tárgyával, alapfogalmaival, az esztétikai szemléletmód és vizsgálódási módszer sajátosságaival. A klasszikus esztétika kategoriális apparátusára támaszkodva a kurzus áttekinti az esztétikai kérdésfeltevés legfontosabb problémaköreit, annak társadalom- és kultúrtörténeti vonatkozásait. Megvizsgáljuk a művészeti és az esztétikai értékek mibenlétét, a művészet és az esztétikum sajátosságait, a mimézis és a művészi önkifejezés autonóm viszonyát, az esztétikai értékítélet legfontosabb objektív és pszichológiai összetevőit, az alkotói és befogadói magatartás sajátosságait, a műalkotás tartalmi és formai jegyeinek történeti és kultúrtörténeti paradigmáit. A tantárgy legfontosabb célja, hogy a hallgató ne csak lexikális tudásra tegyen szert, hanem egyúttal olyan elméleti instrumentumot kapjon, amely lehetővé teszi számára a művészet összetett és ellentmondásos világára vonatkozó saját kérdéseinek is a megválaszolását, valamint nézeteinek továbbfejlesztését. A kurzus ezzel megalapozza a következő szemeszterek esztétikai, művészetfilozófiai, valamint művészettörténeti tanulmányait.

3

koll

Bevezetés a kommunikációba

Célok: A félév során a hallgató megismerkedik a kommunikáció funkciójával, folyamatával, alapkategóriáival, valamint a kommunikáció szintjeivel és szintereivel. A személyközi, csoport és tömegkommunikáció főbb sajátosságainak megismerése képessé teszi a hallgatót a kommunikációs helyzeteket felismerésére, azonosítására és elemzésére. A félév során nagy hangsúlyt fektetünk a kommunikációs készségek gyakorlati fejlesztésére, a különböző közléshelyzetek sajátosságainak megismertetésére, és az azokban szerzett személyes tapasztalatok bővítésére.

3

gyj

Informatika I.

Célok: A tárgy olyan ismereteket nyújt, melyek jól hasznosíthatók a tanulmányaik során (pl. önálló feladatok, szakdolgozat), valamint jelenlegi illetve jövőbeli munkájuk során (pl. önálló forrás- és adatgyűjtés, jelentéskészítés, modellezés, döntés előkészítés támogatása). Ezen eszközhasználati és szemléletbeli képességek természetesen a későbbi, informatikai illetve adatelemző jellegű tárgyak teljesítésében is felhasználhatók lesznek.

2

gyj

Szociológia

Célok: A hallgató megismeri a szociológia alapfogalmait, fontosabb elméleti irányzatait, módszertani sajátosságait, és áttekintést szerez a szociológiai vonatkozású nemzetközi összefüggésekről. Képes eligazodni a kultúra, az egyén és a társas interakciók, a hatalom struktúrái, a társadalmi intézmények, valamint a globalizáció és a modern világ társadalmi változásaiban.

2

koll

A művészettörténet tudomány alapjai

Célok: A félév során a hallgató megismerkedik a művészettörténet alapkategóriáival, legfontosabb problémáival, valamint a művészettörténeti vizsgálódás legfontosabb módszertani alapelveivel. A művészettörténet rokontudományainak megismerése képessé teszi a hallgatót általánosabb társadalomtudományi kontextusokban való gondolkodásra. A félév során nagy hangsúlyt fektetünk a művészettörténeti szakbibliográfia megismerésére és annak alkalmazási módszereire. A félév végére a hallgató elsajátítja az előtte álló művészettörténeti tanulmányok sikeres végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket.

3

koll

A vallástudomány alapjai

Célok: A tantárgynak az a célja, hogy bemutassa a vallástudomány XVIII. századi gyökereit; megismertesse a vallástudomány helyét a tudományok között; annak irányzatait (animizmus, fetisizmus, preanimizmus, totemizmus, ősmonoteizmus, stb), továbbá filozófiai alapjait, a tudományok és a filozófia hatását a vallástudományi módszerekre; tisztázni kívánja a vallás társadalomtudományi fogalmát.

2

koll

Vallási néprajz

Célok: A tárgy a vallási néprajz tárgykörét mutatja be. A vallási néprajz elsősorban a tételes vallás, illetve a hivatalos liturgia mellett mindig létező ún. paraliturgikus cselekedetekkel és kultuszokkal, valamint a hivatalos vallás népi gyakorlatával és képzeteivel foglalkozik. A kurzus célja a vallási néprajz fogalomrendszerének megismertetése mellett “annak vizsgálata, hogy a néplélek hogyan reagál a katolikus előírásokra” (Bálint S.), azaz a megnyilvánulási formák, alkalmak, cselekvések bemutatása illetve a népi vallásosság szervező/vezető egyéneinek megismertetése. Mivel a népi vallásosság napjainkban is élő jelenség, ezért célunk továbbá, hogy feltárjuk annak formáit, átalakulását, szerepét a fogyasztói civilizáció keretei között.

4

gyj

Testnevelés I.

-

krj

Idegen nyelv I.

-

krj

A filozófia diszciplínái I.: Ontológiai és episztemológiai alapok

Célok: A tantárgy meghatározza az ontológia (metafizika, lételmélet) alapvető helyét a filozófia rendszerében. Megérteti a lét problémáját, és áttekinti a létkérdés alakulását a filozófia tanainak történetében. Rögzíti az igazlét és az időbeliség viszonyát. Megismerteti a metafizika alapvető kategóriáit: lét, létezés, lényeg, jelenség, látszat, reális, lehető-tényleges, egy-sok, rész-egész, szükségszerű-esetleges, változó-állandó, egyes-általános, egyedi-egyetemes, egyszerű-összetett, folyamatos-megszakított, megegyezés-hasonlóság-különbség, véges-végtelen, immanens-transzcendens, anyag, osztály, kategória, részesedés. Bemutatja a létrend, a létstruktúra eszméjét és valóságát, a lét monizmusának és pluralizmusának dialektikáját, a lét igazság-tartalmának és alternativitásának összefüggését. Megvilágítja az abszolútum, az ember és a világ hármas egységét. Áttekinti az episztemológiának (ismeretelmélet, gnoszeológia), az igazság tanának főbb problémáit: lét és megismerhetőség, objektív-szubjektív, ész és értelem, értelmi és érzéki megismerés (racionalizmus és empirizmus), fogalmi és intuitív megismerés, szkepticizmus, tudás, tévedés, fizikum és logikum viszonya. A léttartalmak (transzcendentálék) tana, általános értéktan (axiológia), a lét transzcendentalitása.

4

koll

Esztétikatörténet

Célok: A félév során a hallgató megismerkedik az esztétikatörténet legfontosabb korszakaival, legfőbb problémáival, az esztétikai szemléletmód kultúrtörténeti formáival. A foglalkozások során áttekintjük az antikvitás, a középkor, a reneszánsz, az újkor és a felvilágosodás, a klasszika, valamint a romantika és modernitás nagy esztétikatörténeti korszakait. Különös figyelmet fordítunk a posztmodern és az esztétika végét hirdető sajátos esztétikai felfogást hirdető irányzatokra. Érintjük az ágazati esztétikák legfontosabb vizsgálódási területeit és problémáit. Felvázoljuk az esztétika határtudományainak vizsgálódási terét és legfontosabb dilemmáit. A tárgy elméleti és gyakorlati összetevőinek elsajátításával a hallgatók az esztétikai tudás és értékítélet széles kompetenciáit lehetőségét nyerik.

4

koll

A filozófia diszciplínái V.: Etika

Célok: A kurzus ideje alatt az etika tudományának a filozófiai ismertetését kívánjuk a hallgatóknak átnyújtani. Az etika tudománya ember és társadalom, a társadalomban élő ember gyakorlati élettevékenységével foglalkozik, kultúrtörténeti aspektusból és szociálpszichológiai vonatkozásokkal. Az etika tudománya ezen összefüggések mentén az emberi cselekvés elveiről, feltételeiről és történelmi formáiról szól. A hallgatók megismerkednek az etikai gondolkodás nagy korszakait, a legjelentősebb etikai gondolkodók munkásságát. Szándékaink szerint a hallgatók a társadalomelméleti vonatkozásokat és érintkezéseket szem előtt tartva, a kulturális antropológiai aspektusokat szem előtt tartva értelmezni tudják majd a kultúr-, és civilizációtörténeti összefüggéseket.

4

koll

Érveléselmélet és technika

Célok: A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerje a kommunikáció területén belül a szövegértő hallgatásra és olvasásra, valamint az érvelésre vonatkozó elméleti szabályrendszereket, és ezeket gyakorlatban is alkalmazni tudja. A kurzus során a hallgató bepillantást nyer az ókori retorikai kánonokba, a magyar szónoklattan történetébe, majd természetesen megismerkedik a modern érveléselmélet és módszertan alapelemeivel is. Az elméletet számos gyakorlaton keresztül sajátíthatja el és teheti hasznossá saját további tanulási és tudományos tevékenysége számára.

4

gyj

Informatika II.

Célok: Az információ digitális formái, adatok a számítógépben, külső adathordozók. Számítógépek hálózatokban. Alapszoftverek és alkalmazási programok. Alapvető operációsrendszer-parancsok, parancsmódban és grafikus módban. Internet szolgáltatások igénybevétele, biztonság védelem (IT security). World Wide Web információforrás az Interneten. WEB 2.0 új szolgáltatásai. HTML dokumentumok, mint ASCII kódú dokumentumok. Statikus honlapok, dinamikus honlapok. HTML különleges karakterek, főbb dokumentum jelölők tag-ek). A CSS stílus. Külső stíluslapok.

2

gyj

Könyvtárismeret

Célok: A tantárgy célja, hogy a szabad bölcsész hallgatók elmélyült ismeretekkel rendelkezzenek a könyvtörténetről és könyvtártörténetről. Az írásbeliség és a könyv kialakulásának megismerése után a különböző kultúrtörténeti korszakok könyvtárairól, a leghíresebb európai és magyarországi intézményekről kapnak tájékoztatást. Végül a könyvtárak típusait, a könyvtár-hálózatokat, a könyvtárak intézményi feladatait és működését, valamint a könyvtárhasználat alapvető szabályait ismerhetik meg a hallgatók.

2

gyj

A filozófia diszciplínái II.: Társadalomfilozófia

Célok: A tárgy alapvető célja az, hogy megértessük a hallgatósággal, mit jelent az emberi lét(ezés), illetőleg a társadalom történeti világa. Világos különbségtétel megragadása az úgynevezett állattársadalmak és az emberi társadalom között. Alapismeretek és összefüggések megtanítása arról, miként jelenik meg a szubjektumban a társadalom (társadalmiság, történetiség). S fordítva: a társadalomban hogyan nyilvánul meg az emberi jelenlét és erőkifejtés. Megkülönböztetett célkitűzés: az egyén-közösség viszony bölcseleti és bölcselettörténeti dilemmáinak megismertetése, a szükségképpen levonható filozófiai, etikai és pedagógiai tanulságok tudatosítása. Végül az úgynevezett „alap” és „felépítmény”, továbbá a gazdaság és a kultúra viszonyának, az eddigieknél differenciáltabb megítélését kívánjuk kialakítani.

4

koll

Művészetszociológia

Célok: A tantárgy célja, hogy a hallgatók behatóbban megismerjék a képalkotás, mint emberi produktum társadalmi beágyazottságát, a művészet tudományos megközelítését a társadalom felől. Öt főbb terület kínálkozik a vizsgálatra: a művész, a megbízó, az intézmények, a műalkotás és a közönség. A hallgatók megismerhetik a tudományág főbb képviselőit, szakirodalmát is. Különböző korokból és társadalmakból származó konkrét művészettörténeti példák teszik szemléletessé a művészetszociológia főbb meglátásait.

2

koll

A vallástudomány forrásai

Célok: A kurzus szorosan kapcsolódik az előző félév A vallástudomány alapjai kurzusához. Ebben a tantárgyban a fő cél, hogy először a vallástudomány létrejöttének történeti, eszmetörténeti körülményeit tárgyalja. Majd a kulcsfontosságú vallástudományi elméletek alkotóinak és meghatározó gondolataiknak, illetve műveikenk a bemutatására törekszik.

3

gyj

A filozófia diszciplínái IV.: Vallásfilozófia

Célok: A filozófiának születése óta tárgya a vallás, ennek ellenére a szakértők között még abban sincs egyetértés, hogy melyek azok a sajátos kérdések, amelyek a vallásfilozófiában tárgyalandók. Azért a tárgy a legjellegzetesebb vallási jelenségek filozófiai magyarázatát és értékelését tűzi ki céljául, továábá azt, hogy a hallgató alkalmassá váljék a vallásfilozófia területén való magabiztos eligazodásban és véleményalkotásban.

4

koll

Testnevelés II.

-

krj

Idegen nyelv II.

-

krj

Filozófiai antropológia

Célok: A filozófiai antropológia tárgya az ember természete. Az antropológia helye a filozófiában, antropológia és etika viszonya. Az ember mint meghatározott és mint meghatározatlan természet. Az ember mint „második természet”. Az ember mint értelmes lény, erkölcsi lény, társas lény, hiánylény, alkotó lény. Ember és kultúra. Élet és halál problémája. Ember és univerzum, ember és abszolútum viszonya, az ember mint önelv kérdése. Az ember saját világa. A személy fogalma.

3

koll

A filozófia diszciplínái III.: Művészetfilozófia

Célok: A kurzus során, építve az előző félév Az esztétika tudomány alapjai tárgy elsajátításával nyert tudásanyagra, a művészet alapvető filozófiai elvonatkoztatású interpretálási módjait és problémáit tekintjük át. Vizsgálódásunk középpontjában a művészettel kapcsolatos, a 20. században felmerült lételméleti, befogadás-esztétikai, hermeneutikai, valamint a populáris és az avantgárd művészet klasszikus hagyományhoz való viszonya áll. A hallgatók olyan interdiszciplináris megközelítési móddal ismerkednek meg, amely eszközrendszert és módszertant ad a kezükbe a posztmodern korparadigma számos, esztétikai vonatkozással bíró jelensége megismeréséhez és elemzéséhez. A hallgató nemcsak az alapvető művészetfilozófiai kérdésfeltevéssel és módszertannal ismerkedik meg, de az alkotó együttgondolkodás során maga is megpróbálja ezen ismeretek hátterével megfogalmazni saját, művészettel kapcsolatos gondolatait, kérdéseit.

4

koll

Európai értékek és kultúra

Célok: A kurzus célja megismertetni s megértetni, hogy az európaiság fogalma és eszméje mást, többet jelent, mint valamilyen kontinentális egység, közigazgatási, gazdasági és politikai tömörülés. Tudatosítani, hogy az európaiság lényegében sajátos értékrendszert és kultúrát jelent. A tantárgy segít kialakítani és/vagy megszilárdítani az Európa-tudatot és –identitást. Rámutat arra, hogy milyen fontos az európai módon, európai szellemben történő együttműködés, tolerancia. A kurzus ráirányítja a figyelmet arra, hogy a téma eddigi, hagyományosnak mondható, politológiai, jogi, közgazdasági megközelítései mellett termékeny vizsgálódás és tanulás lehet a szóba jöhető filozófiai, etikai, pszichológiai és pedagógiai szempontok s összefüggések számba vétele és elfogadása. A tárgy szembesíteni kívánja a hallgatókat azzal a problémával is, hogy miért került válságba az európai identitás, illetőleg miként reagálhatunk a mai dilemmákra.

4

koll

Múzeumismeret

Célok: A műalkotásokat őrző jelentős közgyűjtemények előtörténete, kiépülésük folyamata az európai kultúrtörténet egyik legérdekesebb fejezete. Kiváltképp tanulságos, bemutatásra, elemzésre érdemes az intézményesülésnek az a folyamata, amelynek keretében a jelenlegi múzeumi struktúra létrejött Közép-Európában és Magyarországon. Ennek előzményeibe, részleteibe és kultúrpolitikai vonatkozásaiba nyernek beavatást a hallgatók a kurzus elvégzése során.

4

koll

A képelemzés alapjai, emlékmeghatározás

Célok: A hallgatók a képek leírásának és értelmezésének tudományos alapjaival, módszereivel és szakterminológiájával ismerkednek meg a kurzus során. A festmények, grafikák és fotók anyaghasználatának, technikájának, a megjelenítés módjának és stílusának megfigyelése, leírása mellett a hallgatók gyakorlatot szerezhetnek abban is, hogy egy ismeretlen műalkotást milyen külső jegyek alapján tudnak datálni és földrajzilag behatárolni. Rövid, interaktív játékokon, műleírási feladatokon valamint konkrét képek elemzésén keresztül helyezhetik át a gyakorlatba megszerzett tudásukat.

4

gyj

Ikonográfia

Célok: A félév során a hallgatók az ikonográfia és ikonológia tudományos alapjaival és alkalmazásának módszereivel ismerkednek meg. Az elméleti megalapozást egyes konkrét témák ikonográfiai elemzése követi. A főbb klasszikus mitológiai témák, valamint az Ó- és Újszövetség és a szentek életének leggyakrabban ábrázolt jeleneteinek tanulmányozása, azok felvett jelentéseinek és stiláris különbségeinek összehasonlítása lehetővé teszi, hogy a hallgatók elsajátítsák az ikonográfiai kutatás alapjait, és mélyebb ismereteket szerezzenek az egyes művészeti korszakok kulturális, szellemi és ábrázolási sajátosságairól. A hallgatók önálló kutatómunkára is kapnak lehetőséget egy-egy kép elemzése kapcsán kisebb prezentációk alkalmával.

3

koll

A művészettörténet forrásai

Célok: A tantárgy célja, hogy a hallgató metódusokat tudjon elsajátítani a művészeti alkotások olvasásához, értelmezéséhez. Idetartozik a képzőművészetet és a művészettörténetet alakító, illetve értelmezésüket segítő források kialakulásának, történetének, szemléletmódjának, típusainak elemzése. A hallgatók megismerhetik az egyes korszakok legjelentősebb művészettörténeti forrásait, forráskiadványait. Végül kutatás-módszertani tájékoztatás segíti a hallgatókat, hogy önálló forráskutatásra legyenek képesek.

3

gyj

Vallásszociológia

Célok: A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a vallásszociológia elméleti irányzataival, valamint a vallás társadalmi szerepével foglalkozó hazai és nemzetközi kutatások fontosabb eredményeivel. Főbb témakörök: vallás, egyház, felekezet, szekták, szekularizáció, hazai és nemzetközi valláskutatások, vallás és kultúra.

3

koll

Idegen nyelv III.

-

krj

Szabadon választható I.

2

koll/gyj

Társadalmi kommunikáció

Célok: A tantárgy a társadalmi kommunikáció kérdéskörét annak társadalomelméleti és kultúrtörténeti vonatkozásaiban, a kommunikációt mint társadalmi alrendszert vizsgálja. Célja, hogy a hallgatók önálló kutatómunkájuk segítségével is megismerjék a társadalmi kommunikáció humánetológiai és szociálpszichológiai formáinak és megnyilvánulásainak általános összefüggésrendszerét, a szervezeti kommunikáció formáinak kultúraelméleti megközelítését. A politikai kommunikáció szintjeinek elemzésével a civil társadalom politikai kultúrájának konszenzusteremtő funkcióját szeretnénk kiemelni. A kultúraközi kommunikáció törvényszerűségeinek, formáinak és funkciójának megismerésével a tantárgy hozzá akar járulni a kulturális sokféleség harmonizációja általi konfliktuskezelési készségek növeléséhez. Az információs társadalom folyamatainak és tendenciáinak, valamint a mediatizáció jelenségének elemzése a hallgatók társadalmi kompetenciáinak növelését célozza.

4

gyj

Építészettörténet

Célok: A tárgy általános bevezetést kíván adni az építészettörténetbe, építészeti stílusokba, stílusjegyekbe. A kurzus elsődleges célja, hogy a különböző korok legfőbb építészeti sajátosságait, stílusjegyeit, és ezen korok remekműveit bemutassa, így általános tájékozódási képességet nyújt ezen periódusok és sajátosságaik fel/megismerésében, azonosításában. Másodlagos célként a tárgy az építészetről, építészettörténetről való hiteles előadásképességet kíván kialakítani, ami az alapvető építészeti szaknyelv ismeretét annak elsajátítását foglalja magába.

4

koll

Latin nyelv I.

Célok: A tantárgy célja a latin nyelv készségszintű elsajátítása, hogy a hallgatóság segédeszközök segítségével képes legyen kijelölt klasszikus szövegek megértésére, fordítására.

3

gyj

Ókori művészet

Célok: A tantárgy célja alapvető ismeretek átadása az ókori egyiptomi, a görög, a hellenisztikus kor, az etruszk, a római császárkor, valamint Pannónia művészetéről. A hallgatók ezen ismeretek által alkalmassá válnak az ókori művészet területén való eligazodásra, az ókori kultúrák megkülönböztetésére, az alapvető fogalmak elsajátítására.

6

koll

Ókeresztény művészet

Célok: A tárgy azt a célt tűzi maga elé, hogy a hallgatóság megismerje a késő ókor művészetét, az ókeresztény archeológia legfontosabb területeit, mint pl. a festészet, szobrászat, építészet, faragások, ötvösség, numizmatika, epigraphica, temetkezés, könyvművészet; elsajátítsa a művészettörténeti fejlődés szakaszait, meg- és felismerje a legfontosabb ókeresztény szimbólumokat.

3

koll

Bizánci művészet

Célok: A tantárgy bemutatja, hogy a bizánci művészet főleg az építészeten és a festészeten keresztül találta meg leghitelesebb kifejezését. A bizánci kor művészi alkotásai, melyek rendeltetésükben nem függetlenek a kor társadalmi, politikai életétől, mégis az egyház liturgikus életének részét képezik. A vallásosság elmélyítésének az eszközei az emberben. A tárgy képessé teszi hallgatóit a bizánci társadalom, a politika és a vallás összefüggéseinek megértésére, az ikonok liturgikus funkcióinak megismerésére.

3

koll

A középkor művészete 500-1500

Célok: A középkor művészete magába foglalja az 500 és 1500 között Európában megjelenő kultúrákat, művészeti emlékeket. A téma tárgyalása az iszlám majd a népvándorlás kori művészet bemutatásával kezdődik. Ezután a karoling- és Ottó-kori művészet, majd a román kor szakaszai és helyszínei következnek. A középkori művészet a gótika kiteljesedésével zárul. A tárgy célja megismertetni a kor Európájának változó, alakuló társadalmait, a különböző stílusok és műfajok egymásra hatását, a legjelentősebb műveket és főbb szellemi tendenciákat.

6

koll

Idegen nyelv IV.

-

kri

Szabadon választható II.

2

koll/gyj

Akadémiai írás

Célok: A tantárgy célja, hogy a szabad bölcsész hallgatók megismerjék és elsajátítsák a tudományos szövegkészítés módszereit, szabályait, stíluslehetőségeit, elfogadott hivatkozási rendszerét. Tudományos szövegek alaptípusainak megismerése után azok olvasásával és elemzésével készülnek fel arra, hogy ők maguk is önálló tudományos esszét készítsenek, melynek során alkalmazhatják frissen megszerzett ismereteiket, készségeiket. A kurzus, amellett, hogy jelentős mértékben segíti a szakdolgozat-írásra való felkészülést, a későbbi tudományos tevékenységek számára is megfelelő alapozást nyújt.

3

gyj

Műemlékvédelmi alapismeretek

Célok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a műemlékvédelem történetét, alapvető fogalmainak definícióját, korszakonként változó szemléletmódját és alapelveit, valamint bepillantást nyújtson a múltbéli és jelenlegi törvényi szabályozásába. A hallgatók megismerkedhetnek a legfontosabb műemlékvédelmi szervezetekkel, tudományos konferencia-sorozatokkal, valamint a hazánkban működő műemlékvédelmi intézmények működésével, finanszírozási, jogi és tudományos hátterével.

2

koll

Képhermeneutika

Célok: A félév során a hallgatók a képelemzés alapjaira és ikonográfiai ismereteikre építkezve a képhermeneutika tudományos módszereivel, különböző szintjeivel, feltételeivel, alapfogalmaival ismerkednek meg. A látvány leírásától a mű muzeológiai adatain és stíluskritikai megközelítésén át eljutnak a kép értelmének megragadásáig, valamint bepillantást nyernek a befogadás-történet vizsgálatába. A jelenségértelem és a jelentésértelem meghatározása után az ikonológia módszertanába is betekintést nyernek. Megismerkednek azokkal a segéd- és társtudományokkal is, amelyek nélkülözhetetlenek a tudományos műelemzés során. Elméleti ismereteiket önálló kutatómunkával ültethetik át a gyakorlatba képelemző tanulmány formájában.

2

gyj

Latin nyelv II.

Célok: A tantárgy célja a latin nyelv készségszintű elsajátítása, hogy a hallgatóság segédeszközök segítségével képes legyen kijelölt klasszikus szövegek megértésére, fordítására.

3

gyj

Reneszánsz művészet

Célok: A tantárgy az egyetemes művészet egyik legragyogóbb korszakát – az európai reneszánsz korát – tárgyalja. Az itáliai quattrocentót Brunelleschi, Donatello és Masaccio, a cinquecentót Raffaello, Michelangelo, Bramante művei fémjelzik, de természetesen további mesterek életművét is megismerhetik a hallgatók. A velencei festészet fő alakja Tiziano. Ezután bemutatásra kerülnek az európai reneszánsz Itálián kívüli központjai – Spanyolország, Franciaország, Németország, Flandria, és mesterei - El Greco, Dürer, Cranach. Végül a reneszánsz Magyarországon zárja a témákat. A tárgy alkalmassá teszi hallgatóit a korszak művészetében, szellemi életében való magabiztos eligazodásra.

6

koll

Barokk művészet

Célok: A tantárgy célja azt bemutatni, hogy a barokk általában a stabilitással szemben a mozgalmasság és pillanatnyiság érzékeltetésére törekszik, az egyes művészeti ágakat nem izolálja, hanem inkább összekapcsolja. Kedveli azokat a feladatokat, amelyek a különféle műfajok együttes szerepeltetését igénylik. A korra jellemző, hogy az egyházi és a világi művészet egységesebb, mint bármikor korábban volt, vagy utána lesz. A hallgatók a tárgy révén jártasságot szereznek a barokk stílusjegyek azonosításában, a jelentősebb művek ikonológiai programjainak feltárásában.

6

koll

Iparművészettörténet

Célok: Az iparművészetek története a művészettörténeti oktatás „mostohagyereke” volt a legutóbbi évtizedekig, főként a hazai főiskolai és egyetemi képzésben. Régi korok kiemelkedő alkotóin – B. Cellini (1500-1571), Bernard Palissy (1510 k.-1589) – kívül leginkább a közelmúlt, elsősorban az ipari formatervezés jeles képviselői keltettek érdeklődést és szerepeltek a főiskolai, egyetemi tantervekben. A kurzus ezen a helyzeten kíván változtatni, olyan mesterek és művek bemutatásával, elemzésével, akik és amelyek jelentős szerepet játszottak az európai és a magyar művészettörténetben.

4

gyj

Szabadon választható III.

3

koll

Latin nyelv III.

Célok: A tantárgy célja a latin nyelv készségszintű elsajátítása, hogy a hallgatóság segédeszközök segítségével képes legyen kijelölt klasszikus szövegek megértésére, fordítására.

3

gyj

A 19. század művészete

Célok: A 19. század művészete rendkívül mozgalmas: a klasszicizmust sokan a barokk és rokokó könnyűnek, olykor üresnek érzett mozgalmassága elleni tiltakozásnak tekintik. A romantika a klasszicizmus bírálója volt, hiányolván belőle a szenvedélyt. A realizmus a romantika homályosságával szembe a valóság bemutatására törekszik. A tárgy alkalmassá teszi hallgatóit a század művészetében való tájékozódásra, a stílusok felismerésére és lehetőség szerinti elkülönítésére.

6

koll

A 20. század művészete

Célok: Modern művészetnek a szakirodalom általában a posztimpresszionizmustól és a 20. század eleji izmusoktól induló művészeti fejlődést nevezi. A tárgy célja, hogy ennek a rendkívül zaklatott, kataklizmákkal teli századnak a művészetében eligazodást nyújtson. Az avantgárdizmus főbb csoportosulásain kívül a hallgatók megismerhetik azokat a történelmi, kultúrtörténeti, technikai és társadalmi folyamatokat, amelyek a 20. század első felének művészeti törekvéseit formálták. Nyugat-Európa mellett a közép- és kelet-európai jelenségek is bemutatásra kerülnek, különös tekintettel Magyarországra.

6

koll

Kortárs művészet (1945 után)

Célok: A tárgy megismerteti a kortárs művészet törekvéseit, eszközeit, eljárásait, feltárva az útkeresés olykor kevéssé követhető kísérleteit, amelyek olykor szoros kapcsolatot árulnak el a 21. század emberének kiúttalansági érzésével, a tudományos és technikai vívmányok uralmával, az ember függőségével és értelemkeresésével.

4

koll

Szabadon választható IV.

3

koll

Szabadon választható V.

4

gyj

Szakdolgozat konzultáció

4

zv

Politológia

Célok: A kurzus során a hallgatók megismerik a politika és politikatudomány legfontosabb fogalmait, elméleti és vizsgálati területeit. A hallgatók a politikatudomány kialakulásáról, a klasszikus politikai rendszerekről, azok alakváltozásairól, a demokrácia és diktatúra formáiról is ismereteket sajátítanak el. Emellett, a tantárgy bemutatja a főbb ideológiákat, kormányzati formákat, párt- és választási rendszereket, bevezet a politikai kultúra és törésvonalak alapfogalmaiba és értelmezésébe, valamint tárgyalja a közpolitika témáját is.

3

koll

A vallástudomány története Magyarországon

Célok: A kurzus a vallástudomány II. világháborút megelőző nagyjából száz év magyar klasszikusai életművének és munkáinak a hallgatókkal közös feldolgozására vállalkozik. Az egyes tudósok, illetve írások előbb egyéni, majd közös értelmező és értékelő feldolgozását kívánja meg a hallgatóktól. Ezen felül igyekszik általános kutatás módszertani képet is adni, ami szerint a vállalt feladatokat el lehet/kell végezni.

2

koll

Prezentációs készségfejlesztés

Célok: A tantárgy célja: az ismeretátadás mellett az alapvető prezentációs készségek fejlesztése tréning módszerek alkalmazásával.

2

gyj

Konformitás és művészet

Célok: Megismertetni s megértetni a hallgatókkal a konformitás, a nonkonformitás, a manipuláció fogalmainak lényegét, illetőleg az egymáshoz való viszonyuk kérdését. Elősegíteni az emberi alkalmazkodás differenciált értelmezésének s megítélésének kialakítását. Rámutatni arra, hogy miért felületes s hibás az a kérdést, hogy az ifjúság konformista vagy éppen ellenkezőleg nonkonformista. Ismeretek és elvi fogódzók adása az 1968-as nyugati diákmozgalmak és a konformitás összefüggésének tisztázásához. Bevezetni a hallgatókat a „konformitás megjelenése a művészetekben” című téma megismerésébe, s ezen túlmenően e témakör egy-egy részmozzanatának önálló feldolgozásába. Kiemelt célkitűzés az alábbi kérdés közös megvitatása, hogy a konformitás miként jelenik meg a filmművészetben, a színházművészetben és az irodalomban.

2

gyj

Ókori görög és római vallástörténet

Célok: A tárgy megismerteti egyrészt a prehellén előzményektől az Aegeis görög közösségeinek vallási életét történetét a görög szentélyek bezárásáig, kiemelve a speciálisan görög vallási fogalmakat és jelenségeket, illetve kultuszokat; másrészt bemutatja a római vallás alapvető sajátosságait, a római naptár ünnepeit, az egyes római istenek sajátos vonásait. Érinti a tárgy a római vallásra gyakorolt keleti hatásokat, a vallás és a birodalom kapcsolatát, a császárkultusz lényegét és jelentőségét, továbbá a vallási szinkretizmus jelenségét.

3

koll

A posztmodern

Célok: A kurzus a 20. század második felének művészetelméleti irányzataival ismerteti meg a hallgatókat, visszatekintve azok előzményeire is. A formális és strukturalista elemzés immanens műképzetén túllépve nyomon követjük a műalkotás külső meghatározottságaira irányuló figyelem alakulását. A marxista vagy freudi inspiráció hatása alatt álló elméleteket éppen úgy, mint a hatástörténet, a kánonképződés, az intézményi determináltság problémáját vagy a kultúra antropológiai szempontú értelmezéseit.

3

koll

Kommunikációs készségfejlesztés

Célok: A tantárgy célja: az ismeretátadás mellett az alapvető kommunikációs jártasságok fejlesztése tréning módszerek alkalmazásával.

4

gyj

Művészet a vizuális kommunikációban

Célok: A tárgy célja, hogy a vizuális kommunikáció különböző területeinek kapcsolatát vizsgálja meg a képzőművészettel. A folytonosan változó vizuális környezet a legkülönbözőbb módon kerül kölcsönhatásba a képzőművészettel. Elméleti megalapozás, fogalmi definíciók és elemzési gyakorlatok segítik a hallgatókat, hogy biztosabban tájékozódjanak ebben a szövevényes, rendkívül gazdag jelentést hordozó világban.

3

gyj

Idegenvezetési alapismeretek

Célok: A tantárgy, építve a hallgatók által megismert és elsajátított szabadbölcsészeti – társadalomismereti, kultúrtörténeti, pszichológiai, vallástudományi, művészettörténeti és kommunikációs, idegen nyelv-ismereti, valamint vállalkozás-szervezési – tudásanyagra és gyakorlati készségekre, felkészíti a hallgatót arra, hogy a Tomori Pál Főiskola által felajánlott idegenvezetői képesítés megszerzése után kiemelkedő színvonalú elméleti és gyakorlati tudásanyaggal rendelkező, a belföldi és az európai uniós munkaerőpiacon egyaránt keresett szakemberré váljon.

4

gyj

A kortárs művészet intézményei

Célok: A kurzus során áttekintjük a kortárs művészet mint korprobléma főbb területeit és nemzetközi, valamint hazai intézményi megjelenési formáit. Különös gondot fordítunk a kurzus gyakorlati ismereteket és tapasztalatokat adó, metodológiai jellegére.

4

gyj

Árpád kori művészet

Célok: A kurzus célja az 1200 körüli évtizedek – nagyjából III. Béla trónraléptéte és II. András halála közti időszak – elsősorban építészeti és épületszobrászati emlékeinek művészetörténeti vizsgálata és ezek kapcsolatainak az eredetük és hatásaik szempontjából való tanulmányozása. A kollégium indító – a témameghatározó és a tudománytörténeti bevezetést követő – előadásainak célja az esztergomi királyi palotával, az esztergomi, kalocsai és gyulafehérvári székesegyházakkal, a pilisszentkereszti, pannonhalmi, bényi, karcsai, ócsai, aracsi, jánoshidai és vértesszentkereszti kolostori templomokkal és faargványaikkal foglalkoznak. Ezen előadások célja az épületek és faragványaik megismertetése, építészeti és díszítési periódusaik meghatározása. A kollégium a következőkben az emlékek faragványainak egymás közti kapcsolataival, majd a kapcsolatok alapján megállapítható művészeti köröknek más európai központokhoz való kötődésével foglalkozik. Az utóbbi előadások súlypontja az esztergomi királyi palota és a művészeti köre faragványainak elsősorban itáliai kapcsolatainak ismertetésére esik. A kollégium előadásaihoz a magyarországi emlékekkel foglalkozó tanulmányi kirándulások kapcsolódnak.

3

koll

Az itáliai reneszánsz festészete

Célok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az európai művészet történetének egyik legfontosabb helyszínét és korszakát, az itáliai reneszánsz festészetet. A szemináriumon a korszak legfontosabb művészeti törekvései, alkotói, főbb iskolái kerülnek bemutatásra a legjellemzőbb ikonográfiai témák és ábrázolási típusok segítségével. Külön hangsúly kerül az emblematikus festmények elemzésére, egyes kiemelkedő életművek későbbi művészeti hatására.

2

gyj

A barokk korszak Magyarországon

Célok: Az európai művészettörténet egyik legdinamikusabb, vonzó, ám ellentmondásokkal terhes korszakának megismertetése; ezen belül magyarországi művészeti jelenségeinek, és azok sajátos művészi közegének bemutatása – összefüggésben a 17-18. század szellemi áramlatainak felvázolásával. Alapvető cél, hogy a hallgatók megfelelő szintű tájékoztatást kapjanak azokról a jelentős hazai műemlék épületekről és műalkotásokról, amelyek a nemzeti múlt kiemelkedő értékű tárgyi emlékei. Nem kevésbé fontos, hogy ezeknek a művészi teljesítményeknek az értékelése és elemzése európai kontextusban, a hasonló igényű és jelentőségű közép-európai emlékekkel összehasonlítva és párhuzamba állítva történjék.

2

gyj

Szerzetesség-történet

Célok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a szerzetesség történetét, célját, a különböző szerzetesi közösségek életét és elköteleződését.

2

gyj

Magyarország vallási műemlékei

Célok: A speciális kollégium a magyarországi művészetnek az egyházakhoz kötődő építészeti emlékeivel foglalkozik. A bevezető foglalkozások az építészetnek az egyházak liturgikus igényeihez való alkalmazkodását tárgyalják, az építészeti típusok és liturgiai szokások közötti összefüggéseket keresik. Az előadások sajátos példákra is kitérnek: építészeti örökségként fennmaradt emlékek új (liturguiai és/vagy más egyházi) igényeknek megfelelő átalakításaira és használatbavételének változataira. A kollégium törzsanyaga a római katolikus egyház számára épült, fennmaradt, vagy ásatásból, leírásból megismerhető műemlékekkel foglalkozik. Emellett a protestáns, a görög keleti és görög katolikus egyházak építészeti emlékeire, a zsinagógák épületeire, és a török hódoltság korának emlékeire is kitér.

2

koll

Forráskutatási gyakorlatok

Célok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a művészettörténeti források felkutatásának és feldolgozásának módszereivel és kihívásaival. A források levéltári felkutatásától kezdve, a szövegkiolvasás és digitalizálás folyamatán át eljutunk a forrás datálásának és értelmezésének kérdéséig. A forráskiadvány ismérveit, fontosabb elemeit, az annotációk elkészítésének metodikai fogásait megismerve a hallgatók képessé válnak tudományos igényű forráskiadás elkészítésére.

2

gyj

TDK (Tudományos Diákköri Konferencia)

A TDK és más tudományos tevékenység (tanórán kívüli) célja, hogy a hallgatókat motiválja tudományos kutatásokra csoportos és egyéni formában is. A Főiskolán létrehozott Kutatóközpont megfelelő szervezeti keretet biztosít diákkörök létesítésére. Az egyéni kutatómunkát a Főiskola oktatói konzulensként irányítják.
Tudományos munka végzésének folyamata és eredménye

Csoportos kutatás

1. A Kutatóközpont felhívására való jelentkezés
2. Kutatásvezető irányítása mellett végzett tevékenység
3. A kutatás eredményeinek összefoglalása és bemutatása házi TDK-n vagy más fórumon
4. A kutatásvezető értékelésével elismert tevékenység.

1. A Főiskola által meghirdetett TDK-ra való jelentkezés
2. Folyamatos kutatómunka főiskolai oktató vagy külső szakember irányításával
3. Tudományos dolgozat elkészítése és annak beadása
4. A dolgozat Házi TDK-n való bemutatása.

A hallgatók TDK tevékenysége jó alapot képez magas színvonalú BA szakdolgozat elkészítéséhez és tanulmányaik MA szintű folytatásához is.

4

gyj